A kettővel ezelőtti bejegyzés írásakor elfeledkeztem egy Top 10-esnek induló, végül elbénázott partimról. Ellenfelem Hajdú István volt, a játszmát 1997-ben váltottuk.

1.e4 c5 2.d4 cxd4 3.c3 d5 4.exd5 Vxd5 5.cxd4 Hc6 6.Hf3 Hf6?! 7.Hc3 Vd6? 8.Hb5 Vd8 9.d5! Hb8 10.Ff4 Ha6 11.Fc4 g6 12.0-0 Fg7 13.d6! e6 14.d7+! Hxd7 15.Hd6+ Kf8



16.Hxf7! Vf6 (16. ... Kxf7 17.Hg5+ Ke8 18.Hxe6 Ve7 19.Hxg7+ Vxg7 20.Fg5 +-)

17.Fg5!  Kxf7 (17. ... Vxf7 18.Vd6+ Ke8 19.Bfe1 +-)

18.Fxf6  Fxf6
19.Fxa6 bxa6
20.Bc1  Bd8
21.Bc7  Kg8
22.Ve2  Hf8
23.He5  Bd5







24.f4? (Az első kihagyás, amelyet még néhány hiba követett. Az időzavarban sikerült végül örökös sakkal "döntetlenre mentenem ellenfelem állását".)

A játszma folytatásától eltekintek, azonban a könnyű nyerés kulcslépését még bemutatom: 24.Vf3! Fxe5 25.Vf7+ Kh8 26.Vxf8#